Az esernyőt Erikától kaptam kölcsön egy különösen ronda napon,
hogy ne ázzak rommá.
Otthon letettem, aztán elfelejtkeztem róla.
Egyszer aztán eszembe jutott, 
s mivel lakásunkban a tárgyak ugyanott maradnak, 
ahová tettük őket, 
bármennyi idő után is - sajnos ez igaz a szennyes edényekre is - 
meg is leltem az előszoba sarkában.
Fogtam hát a "sétapálcát"- az esernyő családi beceneve, 
lévén hogy nem csukható össze - és reggel magammal vittem.
Erikához délután készültem, gondoltam az esernyő addig békében lesz.
Nem lett.
Első célállomásomhoz, Dóriékhoz még rendben odaért 
- utóbb csodálkoztam is, hogy nem hagytam el a villamoson - 
de sajnos ott is ragadt...
Az úgy volt, hogy reggel letettem Dóri fogasa alá, 
viszont mikor mentem, a nagy rohanásban ottfelejtettem.
Már a buszon ülve kaptam egy szomorú arcocskával ellátott sms-t Dóritól,
hogy az esernyő ottmaradt, ők viszont két hétre elutaznak.
Sebaj, írtam vissza, akkor majd két hét múlva elhozom.
Erikának elmagyaráztam a helyzetet, de ő már nyilván hozzászokott
esernyője kilengő életstílusához, mert nem igazán idegeskedett.
Elérkezett a nap, mikor elhozhattam az esernyőt 
( szürke egyébként, kellemes halvány árnyalatú, a fogantyúja fekete,
valami puha anyaggal bevont - 
gondolom illő kicsit bemutatnom, mint a történet főhősét )
 "aki" a fogas alatt várt rám.
A buszon és a metrón minden rendben volt vele, de mikor betértem 
a piacra, megcsaphatta a kaland szele, mert ott maradt az egyik árusnál,
a cukkinis ládának támasztva.
Még a lépcső, és a fagylaltos pult előtt hiányolni kezdtem, és
visszafutottam érte.
Hogy a seprűnek, a csokor kapornak, vagy valaki másnak udvarolt-e éppen,
azt nem tudhatom.
Mindenesetre felszálltunk a buszra, s rendben meg is érkeztünk Mártihoz,
ahol letettem...
Na vajon hová...?
Az olvasók kórusa:
A fogas alá!
Úgy van!
S persze, ottfelejtettem...
Mivel Mártihoz ma is mentem, 
- s örvendetes módon a tárgyak nála is maradnak a helyükön - 
meg is találtam ugyanott.
Hogy félbeszakítottam-e a ruhaakasztóval szövődő románcát, 
azt nem tudom.
Valószínűleg.
Mindenesetre hazahoztam.
A kanapén hever, a fogas alá nem mertem tenni.
Vasárnap megyek Erikához.
Nem is tudom hogy elvigyem-e.
Talán el kéne.
Hátha a villamoson hagyom...